Nem csak a szépre emlékezünk
www.median.hu 
2017. május 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. május 14.

Nem csak a szépre emlékezünk

A Bajnai-kormány mérlege a közvéleményben

A szocialista párt megítélésének negatív rekordja idején nem meglepő, hogy a kormány és a kormányfő általános képe is kedvezőtlen. A közvélemény elismeri, hogy a most leköszönő kabinet sikeresebb volt a makrogazdaságban, mint az emberek helyzetének és közhangulatának alakításában, azt viszont egyértelmű kudarcnak tartja, hogy a kormány nem tudta elmagyarázni az embereknek, mit miért csinál, hogy elszabadult a korrupció, és nem csökkent a közpénzek elherdálása.

A legtöbbeknek a válságkezelésnek tulajdonítható érdekében végrehajtott életszínvonal-romlás jutott az eszébe a Bajnai-kormány neve hallatán: amikor a Medián kérdezőbiztosai arra kérték az embereket, említsenek fejből olyan intézkedéseket, amelyek a most távozó kormányhoz kötődnek, a legtöbbször a 13. havi nyugdíj megszüntetését, az áfa növelését, az áremeléseket, a szocpol megszüntetését és a nyugdíjkorhatár emelését mondták. A 13. havi nyugdíj, amit a megkérdezettek 39 százaléka idézett fel, a nyugdíjasok emlékezetébe érthető módon még jobban bevésődött: közülük 61 százalék ezt említette (1. táblázat). Az emberek 18 százaléka egyébként semmilyen intézkedést nem tudott mondani, még olyat sem, amit tévesen tulajdonított volna a Bajnai-adminisztrációnak. A beszélgetés során öt dolgot említhettek fejből a válaszadók, és a 91 százalékuk az öt esetből legalább egyszer azt mondta, hogy az adott intézkedés kapcsán rossz lett a véleménye a kormányról. Ezzel szemben mindössze 39 százalék mondott az ötből legalább egy olyat, ami állítása szerint javította a kormányról alkotott véleményét.
 
Arra is megkértük a válaszadókat, hogy egy előre összeállított 25-ös listából válasszák ki, a Bajnai-kormány mely intézkedéseiről hallottak és melyekről nem. Ezek között voltak megvalósult és meg nem valósult intézkedések is. A legtöbben (tíz emberből legalább kilencen) a „népnyúzó” döntéseket ismerték: ide sorolhatók a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjkorhatár emelése, a kisforgalmú vasúti szárnyvonalak bezárása, valamint a 13. havi fizetés eltörlése a közszférában. A legkevésbé az államszocializmus működését feltáró, tisztázó munka érdekében tett, lépéseket ismeri a közvélemény: a 25-ös listában utolsó helyre került, mert mindössze 37 százalék hallott arról, hogy a Bajnai-időszakban lehetővé tették a rendszerváltás előtt készült állambiztonsági iratokat tartalmazó mágnesszalagok hozzáférhetőségét. Többen is számon tartanak különféle pozitív fejleményeket, amelyek többé-kevésbé kormányzati intézkedésekhez köthetőek. A megkérdezettek 45 százaléka hallott például arról, hogy a kormány óvodákat és bölcsődéket épített. Itt valószínűleg sok embernek a Bajnai-kormány bölcsődei férőhely-bővítési programja jutott eszébe elsősorban. Ennél is többen (64 százaléknyian) mondták, hogy hallottak arról az intézkedésről, hogy több rendőr legyen az utcán a közbiztonság megerősítésére.
 
A vizsgálat során az is kiderült, hogy a válságkezelés érdekében végrehajtott megszorítások mellett – vagy inkább azoknál is nagyobb mértékben – rontotta az emberek kormányról kialakított véleményét az, hogy a közpénzek ésszerű elköltése és a korrupció leküzdése terén lényegében tehetetlennek bizonyult. A pártfinanszírozás szabályainak szigorításával például tíz emberből kilenc értett volna egyet, nyolc pedig a korrupció megfékezését célzó közérdekvédelmi hivatal létrehozásával. Abban azonban a relatív többség (35, illetve 40 százalék) tanácstalan volt, hogy kinek a hibájából nem történt előrelépés ezeken a területeken (a válaszkártyán a két nagyobbik parlamenti párt képviselői, valamint az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök szerepelt). Az érvényes válaszokat tekintve egyébként a válaszadók a pártfinanszírozási szabályok kudarca kapcsán tulajdonképpen jól emlékeztek, amikor fele-fele arányban a két nagy parlamenti párt képviselőit nevezték meg. A szocialista és a fideszes honatyák ugyanis a tavaly nem tudtak megegyezni olyan pártfinanszírozási modellben, amely mindkét fél számára elfogadható és így kétharmados többséggel megszavazható lett volna. A Transparency International és a Freedom House által kidolgozott javaslat jelentősen olcsóbbá és átláthatóbbá tette volna ugyan a rendszert, a legnagyobb ellenzéki párt azonban addig igyekezett egyeztetni róla, hogy végül elfogyott a civilek türelme, az MSZP-s képviselők által beterjesztett javaslat pedig több ponton kétszer akkora költést engedett volna, mint a TI és az FH elképzelése. A törvényjavaslat az Országgyűlésben végül a Fidesz-KDNP tartózkodásán bukott el.
 
A pártok negatív reputációját jelzi az is, hogy a válaszadók többsége a korrupció elleni küzdelmet vezetni hivatott közérdekvédelmi hivatal létrehozásának kudarcát is a két nagy párt képviselőinek nyakába varrja: 22 százalék szerint a szocialista, 18 százalék szerint a fideszes politikusok akadályozták meg ezt az intézkedést. Mindössze 7 százaléknyian voltak, akik tudták, hogy Sólyom László hiúsította meg a dolgot a bizonytalan kettős kinevezési, kettős felmentési gyakorlat terve miatt. A Bajnai-kormány magas társadalmi támogatottságú, a gazdasági viszonyok tisztázását célzó, de végül meg nem valósult intézkedései közé tartozik az ingatlanadó bevezetése is. Tíz megkérdezettből heten értettek volna egyet – legalábbis utólag – azzal, ha a 30 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosainak adózniuk kellett volna az ingatlan után. A méltányosabb és realisztikusabb adózás irányába tett próbálkozásnak azok örültek volna a legkevésbé, akik a legkedvezőbb jövedelmi helyzetű háztartásokban élnek, de még közöttük is többségben vannak (57 százaléknyian), akik támogatták volna ezt az adófajtát. Itt egyébként a relatív többség, tízből három válaszadó jól mondta, hogy az alkotmánybírák miatt nem valósult meg ez az intézkedés, de sokan írták az államfő (24 százalék) és a fideszes képviselők (23 százalék) számlájára a dolgot (1. és 2. ábra).
 
A Bajnai-kormányról megfogalmazott kijelentések közül az bizonyult a legelfogadottabbnak, hogy nem tett eleget a közpénzek elherdálása ellen, illetve a korrupciós ügyek felszámolásáért. Ezzel összefüggésben hasonlóan intenzív véleménynek bizonyult az, amely szerint a kormány nem törődött az emberek érdekével, nem hozott nyugalmat a politikai életben, és hogy nem magyarázta el eléggé az embereknek, mit miért tesz. Ezzel szemben valamelyest elismerik a közvélemény – ha nem is mindig pozitív szövegkörnyezetben –, hogy a most leköszönő kabinet sokat dolgozott a válságkezelésen, a pénzügyi stabilitás helyreállításán, valamint az ország kedvező külföldi megítélésén – ezekkel legalább közepesen egyetértettek az emberek. Összességében az ország gazdasága és külföldi megítélése szempontjából a közvélemény sikeresebbnek tartja a Bajnai-kabinet egy évét, mint az emberek – egyébként lassabban is javítható – anyagi helyzetének és hangulatának jobbításában (3. ábra).
 
A Medián kérdezőbiztosai arra is megkérték a válaszadókat, hogy ellentétes jelzőpárok alapján mondjanak véleményt a Bajnai-kormány tevékenységéről ‑ ezek közül három politikai, egy pedig gazdasági ellentétpár volt. A válaszadók mind a négy esetben sokkal nagyobb arányban választották a negatív, mint a pozitív állítást, de a politikai, szubjektívabb ellentétpárok esetében kedvezőbb volt a kormány megítélése, mint a kézzelfoghatóbb gazdasági értékelés esetében. A legtöbben átgondolt helyett kapkodónak érezték a kormány ténykedését (66 százalék), az országé helyett a pártérdekek szem előtt tartását (62 százalék), felelősségteljes helyett pedig felelőtlen kormányzást (58 százalék) tapasztaltak. Az MSZP-szavazók körében ezzel ellentétesen alakultak a vélemények: ott tízből kilencen mindig a pozitív állítással értettek egyet. Minden tízedik szocialista szavazó is elismerte viszont, hogy az átgondolt cselekvések helyett a kapkodás jellemezte a kabinet egy éves munkáját. A gazdasági témájú ellentétpár esetében volt a legmagasabb az egyetértés a negatív véleménnyel: a válaszadók 83 százaléka szerint a Bajnai-adminisztráció mérséklés helyett nem lassította a munkanélküliség növekedését, ami a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint meg is felel a valóságnak. A kormány távozása idején, 2010 első negyedévében 16 éves csúcsra, 12 százalékra emelkedett a munkanélküliség (2. táblázat).
 
A Bajnai-kormány utólagos negatív megítélése a rossz politikai és gazdasági közhangulat mellett a hagyományosan pesszimista magyar várakozásokkal is magyarázható – és ezt maguk a válaszadók is elismerik. A leköszönő kabinet iránti ellenséges viszonyulás a közvélemény szerint azért is van, mert az emberek várakozásai úgymond beigazolódtak (40 százalék) vagy pedig még annál is rosszabb volt a kormány teljesítménye, mint amit – mondják így utólag – előzőleg feltételeztek róla (38 százalék). Mindössze minden nyolcadik ember állította azt, hogy a magyar társadalom az előítéletek dacára pozitívan csalódott a Bajnai-csapatban (4. ábra). A kormányfőről ugyanakkor minden második embernek kedvezőtlen véleménye van, tízből hármat pedig „hidegen hagy”. Ezzel szemben utódját, Orbán Viktort minden második ember pozitívan ítéli meg, és valamivel kevesebb (minden negyedik) ember számára közömbös (5. ábra).
 
A gazdaság rendbetételét egyébként a távozó kormány és vezetője – legalábbis a közvélemény ítélete alapján – sikeresnek érezheti: az emberek több mint fele (56 százalék) szerint az már annyira jól sikerült, hogy további megszorításokra többé nincs is szükség. A borúlátók ez esetben kisebbségben maradtak: csak minden harmadik ember tart szükségesnek további nadrágszíjhúzást (6. ábra). Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió által nyújtott hitelkeretből Magyarország 2009 júliusa óta nem hívott le további összeget. Ha az ország pénzügyi stabilitásának visszaállításához bevezetett, a kormányfő által hadigazdálkodásnak nevezett rendszer fenntartását, illetve megszigorítását nem is tartják szükségesnek az emberek, azt bevallják, hogy Fidesz-kormány idején is megszorító intézkedésekre számítanak. A megkérdezettek kicsivel több mint fele (53 százalék) jelez előre ilyen intézkedéseket, és ezt még a fideszes szavazók egyharmada is így gondolja (7. ábra).
 
A teljes kormányzati időszakon végigtekintve apróbb politikai sikereket is elkönyvelhet magának Bajnai Gordon. A közvélemény összességében erős kettesre értékelte a távozó Bajnai-kabinet egy éves ténykedését (ahol az egyes a nagyon elégedetlen, az ötös a nagyon elégedett véleményt jelentette). Ez alatt az időszak alatt egyre kedvezőbben vélekedtek az emberek a kormány teljesítményéről – és nemcsak önmagához, hanem az előző kormányhoz képest is az egy év alatt egyre jobb megítélést kapott. A kormány teljesítményéről pozitívan nyilatkozók aránya 14-ről 21 százalékra nőtt, elődjéhez képest pedig háromszor többen mondták a ciklus végére azt, hogy jobb a teljesítménye (10-ről 31 százalékra emelkedett ez az arány) (8. és 9. ábra). Gyurcsány Ferenc népszerűsége a miniszterelnöki posztról való távozásakor 15 százalékon állt, utódja ennél jóval kevésbé „használódott el”: Bajnai a kezdeti 17 után 24 százalékos kedveltségi mutatóval vonulhat vissza. A társadalom rossz hangulatán és kilátástalanság-érzésén a Bajnai-kabinet sem tudott jelentősen javítani: egy évvel ezelőtt tízből kilencen, most március végén nyolcan mondták, hogy szerintük rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon (10. ábra).
 
A felmérést 2010. március 25-e és 31-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék. Az elemzésben hivatkozott korábbi felmérések ugyanilyen módszertani eljárással készültek.
 
1. táblázat
Olyan intézkedések, amelyek a Bajnai-kormányhoz köthetők (fejből említések, százalék*)
 
teljes népesség, N=988
nyugdíjasok, N=306
13. havi nyugdíj megszüntetése
39
13. havi nyugdíj megszüntetése
61
áfa növelése
28
áremelések (gáz, közlekedés, benzin)
27
áremelések (gáz, közlekedés, benzin)
27
nyugdíjkorhatár emelése
20
szocpol megszüntetése
24
áfa növelése
20
nyugdíjkorhatár emelése
21
szocpol megszüntetése
14
szja csökkentése
12
szja csökkentése
10
kisforgalmú vasúti szárnyvonalak bezárása
10
kisforgalmú vasúti szárnyvonalak bezárása
7
közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megszüntetése
8
közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megszüntetése
6
gyes időtartamának csökkentése
7
válságkezelés
6
megszűnő munkahelyek, nő a munkanélküliség
6
lakáshitelesek megsegítése
5
távhő áfájának csökkentése
6
gyes időtartamának csökkentése
5
lakáshitelesek megsegítése
4
megszűnő munkahelyek, nő a munkanélküliség
5
KRESZ szigorítása
4
távhő áfájának csökkentése
5
válságkezelés
4
alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése
3
megszorítások
4
állami vállalatok vezetőinek bérkorlátozása
3
alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése
3
megszűnt a gáz árának támogatása
3
a közszféra béreinek befagyasztása
3
krízisalap létrehozása
3
megszűnt a gáz árának támogatása
3
egyéb, 3% alatti említések
50
egyéb, 3% alatti említések
56
 
 
*Mivel egy ember több választ is adhatott, a százalékok összege meghaladja a 100-at
 
2. táblázat
A Bajnai-kormány jellemzése ellentétpárok alapján (százalék)
 
 
 
pozitív
nem tudja
negatív
felelősségteljesen kormányzott
33
9
58
felelőtlenül kormányzott
az ország érdekét tartotta szem előtt
29
9
62
alapvetően pártérdekeket képviselt
átgondolt cselekvés jellemezte
27
7
66
kapkodás jellemezte
mérsékelte a munkanélküliség növekedését
12
6
83
nem lassította a munkanélküliség növekedését
 




Ábrák